by

Karácsony előtti matematika órák

Ahogy kémia órán, úgy matematika órán is örök probléma és nehézség, hogy mit kezdjünk a diákokkal a téli szünet előtti utolsó órákon.

A játékos formában feladott matematika feladatok megoldása nekem eddig kevéssé vált be, akár Mindent vagy semmit, akár Legyen Ön is milliomos, akár Smart Notebook vagy bármilyen formában viteleztem is ki. Év közben szeretik, de ilyenkor már annyira fáradtak, hogy nagy örömöt nem okoz nekik, hiszen számolni és dolgozni kell vele. Ezért ezeket év közben szoktam bevetni (pl összefoglalásra) vagy év eleji első órákon ismétlésre.

Szóval most a szünet előtti órákon korosztálytól függően

Bővebben… →

by

Karácsonyi szünet előtti utolsó kémiaórák

Az örök probléma: mit kezdjünk a téli szünet előtti utolsó órákon a gyerekekkel? Kémiaórára a következő ötletet találtam ki idén (a http://www.compoundchem.com/2015advent/ oldal inspirált): A karácson illatait/ízeit okozó molekulákról készítettem egy prezentációt: Ebből kiderült mi okozza a karácsonyfa illatát, a sült gesztenyét, narancsot, mézeskalácsot, műhavat és a csokit alkotó molekulákról beszélgethettünk. Szóba kerültek a karácsonyi LED-izzók és a díszgömbök készítésekor használt molekulák is.

Bővebben… →

by

Összefoglalás-atomok, molekulák, anyagok

Az első órán az elméleti tudnivalókat foglaltuk össze, majd következett az interaktív vetélkedő. Csoportokra osztottam őket teamup-pal (http://teamup.aalto.fi/), majd minden csoport kapott egy feladatot. Erre kapott 5 percet, majd forgószínpadszerűen minden csapat eljutott minden feladathoz. Az egyik állomás az interaktív táblánál volt, a másik négyhez kaptak 1-1 tanulói netbookot, két csoportnál pedig “offline” feladatok voltak (egy keresztrejtvény, a definíciók gyakorlásához és egy a tesztekben mennyiségi összehasonlításként ismert feladatsor).  A keresztrejtvény a https://crosswordlabs.com/ oldal segítségével készült.

A forgószínpadszerű feladatmegoldásnak az volt az oka, hogy a gépeink lassúak, rettentő hosszú idő lett volna minden gépen minden feladat betöltését megvárni. Meg még annak az oldalnak a betöltését is, ahol a linket megadom, ahol a feladatot elérik. Így meg én előkészítettem azt a 4 gépet, betöltöttem a feladatokat, és onnan már csak frissíteni kellett ugyanazt az oldalt az új csapatoknak.

Íme az interaktív feladatok:

http://learningapps.org/display?v=pogfr3a3n01

http://learningapps.org/display?v=p6hkxmyxk15

http://learningapps.org/display?v=p12u5vx5a01

http://learningapps.org/display?v=p2zs8z3pa01

http://learningapps.org/display?v=p5h8mbi0301

S persze az otthoni gyakorláshoz ezeket a linkeket megosztottam velük: otthon ki-ki annyiszor végezte el a feladatokat a témazáró előtt, ahányszor akarta.

by

Molekulák modellezése

Minden kémiatanár ismeri a molekulák modellezésére használható pálcikamodelleket. Az iskolában találtam ilyen készletet, összesen kettőt. Eddig. Állítólag valahol lennie kell többnek is. No, ezt még nem kutattam fel.

Miért írom most ezt? Kipróbáltam, hogy mi lesz abból, ha ezt olyan formában viszem be az órára, hogy a diákokkal építettek belőle molekulákat. Hatékonyabb-e a tanulási folyamat?

Két évfolyamon is teszteltem: 10. évfolyamon a sztereoizomereknél (cisz-transz illetve fedő és nyitott állás) és a 9. évfolyamnál a kovalens kötésű molekulák alakjának (illetve molekulák polaritásának) tanításakor. A teamup-pal (http://teamup.aalto.fi/) 4 fős csoportokra osztottam őket. Majd kiadtam a feladatokat, hogy mely molekulákat kell kirakniuk (illetve melyik sztereoizomert). Egyszerre mindig egy molekulát mondtam. Mivel csak két készletem volt, azokat a terem két pontján letettem és csoportonként egy embernek kellett az “alapanyagokat” összeszedni. A készlet sajnos elég hiányos volt, és kicsit rendezetlen is, így amíg a 9. évfolyamban sikerült annyi klóratomot összeszedni, hogy minden csapatnak jusson a klórmolekula építéséhez, az beletelt egy kis időbe. Nos ez az időszak a csapat többi tagjának “üresjárat” volt, ami nem szerencsés. Persze, ha meglelem a többi készletet, ez is megoldódik. Minden új molekulánál a csoport más-más tagjának kellett felépítenie a modellt, hogy így mindenki sorra kerüljön.

A diákok élvezték, saját szubjektív tapasztalatom szerint segítette is a hatékony tanulást. Az, hogy kezükbe foghatták, maguk rakták össze, elmélyítette az ismeretüket. Még úgy is, ha előtte már 3D molekulamodelleken kivetítettem ezeket a digitális táblán, forgatható, mozgó modellek segítségével (MozaBook extra animációi). Azt gondolom, hogy a három folyamat (elméleti megalapozás+vizuálisan inger+ kézbevétel) erősítette egymást. A közismert mondás mindhárom szintjét alkalmaztuk:

“Amit hallok – elfelejtem,
Amit látok – megismerem,
Amit csinálok – megtanulom.”

No, persze az előfordult, hogy “üresjáratokban” kicsit játszottak a modellekkel, nemlétező molekulákat raktak össze, de ez azt hiszem belefér. Az anyaggal körülbelül annyit haladtam, mintha ugyanezt egy frontális órán tanítottam volna. Csak így hatékonyabb volt. Meg élvezhetőbb. Meg maradandóbb. Az egyik ilyen órán látogatóink is voltak, hiszen éppen nyílt nap volt az iskolánkban. Szülők és diákok is voltak többen a teremben. Tőlük is kaptam olyan visszajelzést, hogy kifejezetten élvezték. Pedig nekik nem is adtam a kezükbe a modelleket, hogy építhessenek.

by

Mit kezdjünk a nyári szünet előtti órákkal?

Elmondom, hogy idén mit találtam ki. Mivel matematikát tanítok, elég, ha valami olyan elfoglaltságot keresek, ami fejleszti a  logikájukat. Így úgy kapcsolódok a tananyaghoz, hogy a diákok észre sem veszik. Ha szerencsém van néhányan rákapnak a dologra, s így akár nyáron is folytatják az adott tevékenységet. Tavaly év végén sakkozni tanultunk (online), a téli szünet előtti utolsó órán a kódolás óráját csináltuk végig, de volt már vakon gépelés tanulása online és megtanultunk már rabló römizni is (a jófajta kártyajátékok is kitűnő logika fejlesztők).

Most a legújabb lelkesedésemet próbáltuk ki: scratch (https://scratch.mit.edu/). Itt blokkokból építkezve tanulnak programozni a diákok. Egészen kicsiknél is bevethető, de a gimnazistáknál is sikert arat. Két tanóra alatt ilyen (https://scratch.mit.edu/projects/66054328/) játékot tudtunk készíteni a 8., 9. és 10. évfolyammal is. Ebbe belefért bevezetésként, hogy  három itt készült játékkal játszanak, fedezzék fel.  Kijavítottunk egy hibásan működő játékot, regisztráltak az online felületre (a mi gépeinkkel és wifinkkel ez sem gyors…) és elkészítették a fenti játékot.

Párokban dolgoztunk, így tudtak egymásnak segíteni. Akinek volt kedve tovább is fejleszthette. Természetesen a hátteret, a játékosok figurájának kiválasztását a saját fantáziájukra bíztam.

Jó móka volt, remélem nekik is!

by

Tankönyvi anyagot feldolgozós óra 2. verzió: IKT nélkül

A párhuzamos osztályhoz is bementem, ismét korróziót tanítani. Ezúttal azonban nem álltak rendelkezésre a tanulói netbookok, így a socrative.com-os módszer, amit az előző posztban (itt) leírtam, sem működött. Új verziót találtam ki: ugyanúgy mindenki elolvasta a leckét. Utána teamup-pal 5 fős csapatokba osztottam őket, majd csapatonként kértem, hogy vegyenek elő egy lapot. A socrative.com-on összeállított teszt kérdéseit diktáltam le a csapatoknak. Ezúttal, mivel többen voltak, nem használhattak tankönyvet: dobják össze tudásukat, ki mire emlékszik. Miután elkészültek, mindenki tovább adta a lapját a következő csapatnak, akiknek ki kellett javítaniuk (színessel) a legjobb tudásuk szerint a másik csapat válaszait, még mindig tankönyv nélkül. Majd még eggyel tovább adtuk a lapokat, s immáron tankönyv segítségével át kellett nézni az előző csapat javítását. Azaz felüljavítás következett. Ezt követően kerültek vissza hozzám a lapok, s kezdtük el a vázlat leírását a füzetbe, s a válaszok és javítások megbeszélését. Az eredmény ugyanaz, mint az előző posztban leírt órán. A diákok hihetetlenül évezték a javítást, én lepődtem meg a legjobban. S itt is kiderült, hogy a korrózió az alumíniummal történő reakció. Hát, most már biztosan én értem rosszul azt a tankönyvet és a kémiát..

by

Tankönyvi anyagot feldolgozós óra

A mai órát (történetesen a fémek korróziójából) a következőképpen tartottam: Az előző órai anyag ismétlése után arra kértem mindenkit, hogy olvassa el a tankönyvből a leckét, de úgy, hogy utána emlékezzen is rá, mert tesztet is fogunk írni belőle. Erre a fémek korróziója lecke kifejezetten alkalmas, mert tényszerű ismeretek vannak benne, amit el tud olvasni, és nincs benne  (ill. kevés van) nehezen érthető, magyarázatot igénylő ismeret. Miközben ők olvastak, én összeállítottam socrative.com-on egy rövid választ igénylő tesztet (7 kérdés). Ez azért jó, mert így nem kellett előre készülni. Miután elolvasták, mindenki kapott egy tanulói laptopot, elindította a tesztet. Mivel rövid választ igénylő kérdéseket tettem fel, így most a gép nem tudta ellenőrizni a válaszokat. Miután mindenki kész lett, a kérdésekre adott válaszaikat ki tudtam vetíteni (név nélkül), és így megbeszéltük a helyes választ, amit leírtunk a füzetbe is. Mivel a kérdésekkel a lecke vázára kérdeztem rá: így ezzel a módszerrel bekerült a füzetbe a vázlat. Eredmény: minden diák elolvasta a leckét, mindenki válaszolt a lecke lényegét visszakérdező kérdésekre, mindeközben gyakorolták az értő olvasást, miközben visszakeresték a választ gyakorolták a tananyagot. mivel leírták a választ rögzült bennük az anyag. Mivel leírtuk a füzetbe is, ezért még egyszer foglalkozott vele mindenki, miközben kijavítottuk a hibáikat, azaz tanult belőle, hogy mit értett félre. Mindeközben ők dolgoztak, nem unatkoztak, használtunk IKT eszközöket. Jól sikerült. Én pedig megtanultam a válaszaikból, hogy a lecke  alapján a korrózió az alumíniummal történő reakció. Hát, van új a nap alatt.

by

Évértékelő munkafüzet

Egy nagyon klassz munkafüzetet találtam ezen a linken:

http://www.yearcompass.com/hu/wp-content/uploads/sites/2/2014/12/2015_evrendezo_fuzet_A4.pdf

Évértékelésre és a következő év céljainak a tervezésére alkalmas.

Osztályfőnöki órára vittem be, az időbeli korlátok miatt az érdekesebb kérdéseket kiválogattam, és azt kellet maguknak leírni egy lapra. Úgy tűnt, hogy nagyon élvezik és komolyan is vették. A kedvenc kérdésük talán az volt, hogy milyen címet adnának az előző évükből készített könyvnek/filmnek.  Még azt is felvetették, hogy határozzuk meg a műfaját: kinek az élete volt dráma/vígjáték/opera/krimi/családi dráma, stb.. Pedagógiailag a leginkább azért tartom fontosnak, hogy megtanulják a dolgaikat értékelni, tervezni, megfogalmazni maguknak, hogy mit kellene másképp tenni, vagy kik segítettek hozzá a sikerhez.