Differenciálás- matematika összefoglalás

A 9. évfolyam algebra témakörének témazáró dolgozatára készültünk. Az összefoglalás jól haladt, mindent újra átgyakoroltunk, s még volt egy tanórám az ismétlésre. A csoportból viszont legalább 5-6 ember már nagyon jól tudta az anyagot, nekik már nem lett volna hasznos, hogy ugyanazt gyakoroljuk.

Nyilván olyat eddig is csináltam már, hogy nehezebb feladatokat adok nekik a témakörön belül. A nehézség, hogy már elfogytak az olyan feladatok, amelyeket plusz ismeret nélkül is meg tudnak oldani. Így egy lapra összeírtam néhány új ismeretet, amit nem tanultunk. Megmagyaráztam röviden, és írtam hozzá feladatokat. Ilyen volt például az a^3-b^3 és az a^3+b^3 azonosság, melyet kiírtam nekik. Ezt leírásból könnyen meg tudták tanulni, sőt be tudták önállóan bizonyítani. Volt olyan ismeret is a lapon, amely emelt szintű tananyag, de a tankönyvben van kidolgozott példa hozzá. Ezekben az esetekben a lapra csak azt írtam fel, hogy a tankönyvből melyik oldalon melyik példát nézze meg és utána tankönyvből és a feladatgyűjteményből melyik feladatokat oldja meg.

A kiadott feladatok tényanyaga volt:

  1. a^3-b^3 és az a^3+b^3 azonosság (saját leírásom alapján)
  2. másodfokú kifejezés szorzattá alakítása a konstans tag osztóit vizsgálva (saját leírásom alapján)
  3. Algebrai kifejezésekre vonatkozó oszthatósági feladatok (tankönyvi példa alapján)
  4. műveletek végzése számrendszerekben (tankönyvi példa alapján), 4-es számrendszerben szorzótábla és összeadási tábla készítése a tankönyvi minta alapján (mely az 5-ös számrendszerhez készült).

A feladatok megtekinthetők itt.

A tapasztalat az volt, hogy nagyon örültek neki, nagy izgalommal kezdtek neki a munkának. Többen az órán még az összefoglalásra akartak készülni, de házinak kértek a feladatok közül. Olyan diák is kért a szorgalmi feladatok közül, aki egyébként nagy szorgalommal négyes, így nem egészen ő a célközönsége ezeknek a feladatoknak. Ezt annyira nem tartottam jó ötletnek, órán inkább az összefoglalás lett volna neki testhezálló. El is gondolkodtam azon, hogy lehet nem kérés alapján kellett volna a feladatokat kiadni, hanem nekem kellett volna kiválasztani a célközönséget. Azonban az is igaz, hogy jobb az úgy, ha maguk szembesülnek a saját korlátaikkal és nem a tanár helyezi el őket skatulyákba, amiből lehet, hogy éppen kitörni szeretnének, megmutatni, hogy mit tudnak.

A szorgalmit kérők önállóan dolgoztak, a többieknek felírtam a gyakorló feladatokat, mellyel lehetett önállóan haladni, s ahogy egyébként is szoktuk, oda lehetett hívni, hogy segítsek azoknak, akiknek van valami kérdésük.

Az óra szerintem elég motiváló volt az ügyeseknek, és nagy segítség volt azoknak, akik le voltak maradva. A kettő közötti szinten lévő diákoknak volt kevésbé hatékony ahhoz képest, mintha a szokásos módszerekkel dolgoztunk volna. Ugyanis rájuk kevesebb időm volt figyelni, így sokkal kisebb lendülettel és erőfeszítéssel dolgoztak. Ezt még így sem tartom rossz megoldásnak, hiszen legtöbbször pont ehhez a középmezőnyhöz vannak igazítva az órák, így szükséges, hogy néha másképp legyen.