Összefoglalás-atomok, molekulák, anyagok

Az első órán az elméleti tudnivalókat foglaltuk össze, majd következett az interaktív vetélkedő. Csoportokra osztottam őket teamup-pal (http://teamup.aalto.fi/), majd minden csoport kapott egy feladatot. Erre kapott 5 percet, majd forgószínpadszerűen minden csapat eljutott minden feladathoz. Az egyik állomás az interaktív táblánál volt, a másik négyhez kaptak 1-1 tanulói netbookot, két csoportnál pedig “offline” feladatok voltak (egy keresztrejtvény, a definíciók gyakorlásához és egy a tesztekben mennyiségi összehasonlításként ismert feladatsor).  A keresztrejtvény a https://crosswordlabs.com/ oldal segítségével készült.

A forgószínpadszerű feladatmegoldásnak az volt az oka, hogy a gépeink lassúak, rettentő hosszú idő lett volna minden gépen minden feladat betöltését megvárni. Meg még annak az oldalnak a betöltését is, ahol a linket megadom, ahol a feladatot elérik. Így meg én előkészítettem azt a 4 gépet, betöltöttem a feladatokat, és onnan már csak frissíteni kellett ugyanazt az oldalt az új csapatoknak.

Íme az interaktív feladatok:

http://learningapps.org/display?v=pogfr3a3n01

http://learningapps.org/display?v=p6hkxmyxk15

http://learningapps.org/display?v=p12u5vx5a01

http://learningapps.org/display?v=p2zs8z3pa01

http://learningapps.org/display?v=p5h8mbi0301

S persze az otthoni gyakorláshoz ezeket a linkeket megosztottam velük: otthon ki-ki annyiszor végezte el a feladatokat a témazáró előtt, ahányszor akarta.

Molekulák modellezése

Minden kémiatanár ismeri a molekulák modellezésére használható pálcikamodelleket. Az iskolában találtam ilyen készletet, összesen kettőt. Eddig. Állítólag valahol lennie kell többnek is. No, ezt még nem kutattam fel.

Miért írom most ezt? Kipróbáltam, hogy mi lesz abból, ha ezt olyan formában viszem be az órára, hogy a diákokkal építettek belőle molekulákat. Hatékonyabb-e a tanulási folyamat?

Két évfolyamon is teszteltem: 10. évfolyamon a sztereoizomereknél (cisz-transz illetve fedő és nyitott állás) és a 9. évfolyamnál a kovalens kötésű molekulák alakjának (illetve molekulák polaritásának) tanításakor. A teamup-pal (http://teamup.aalto.fi/) 4 fős csoportokra osztottam őket. Majd kiadtam a feladatokat, hogy mely molekulákat kell kirakniuk (illetve melyik sztereoizomert). Egyszerre mindig egy molekulát mondtam. Mivel csak két készletem volt, azokat a terem két pontján letettem és csoportonként egy embernek kellett az “alapanyagokat” összeszedni. A készlet sajnos elég hiányos volt, és kicsit rendezetlen is, így amíg a 9. évfolyamban sikerült annyi klóratomot összeszedni, hogy minden csapatnak jusson a klórmolekula építéséhez, az beletelt egy kis időbe. Nos ez az időszak a csapat többi tagjának “üresjárat” volt, ami nem szerencsés. Persze, ha meglelem a többi készletet, ez is megoldódik. Minden új molekulánál a csoport más-más tagjának kellett felépítenie a modellt, hogy így mindenki sorra kerüljön.

A diákok élvezték, saját szubjektív tapasztalatom szerint segítette is a hatékony tanulást. Az, hogy kezükbe foghatták, maguk rakták össze, elmélyítette az ismeretüket. Még úgy is, ha előtte már 3D molekulamodelleken kivetítettem ezeket a digitális táblán, forgatható, mozgó modellek segítségével (MozaBook extra animációi). Azt gondolom, hogy a három folyamat (elméleti megalapozás+vizuálisan inger+ kézbevétel) erősítette egymást. A közismert mondás mindhárom szintjét alkalmaztuk:

“Amit hallok – elfelejtem,
Amit látok – megismerem,
Amit csinálok – megtanulom.”

No, persze az előfordult, hogy “üresjáratokban” kicsit játszottak a modellekkel, nemlétező molekulákat raktak össze, de ez azt hiszem belefér. Az anyaggal körülbelül annyit haladtam, mintha ugyanezt egy frontális órán tanítottam volna. Csak így hatékonyabb volt. Meg élvezhetőbb. Meg maradandóbb. Az egyik ilyen órán látogatóink is voltak, hiszen éppen nyílt nap volt az iskolánkban. Szülők és diákok is voltak többen a teremben. Tőlük is kaptam olyan visszajelzést, hogy kifejezetten élvezték. Pedig nekik nem is adtam a kezükbe a modelleket, hogy építhessenek.