A digitális oktatásban sokaknak az osztályzás okozza a legnagyobb fejtörést. Az értékelést segítő IKT-eszközök remek lehetőségek a digitális oktatás során, akár még szummatív értékelésre is, azonban nehezen válthatók át jegyekre, hiszen a csalást nem tudjuk megakadályozni. Erre születtek próbálkozások, amik általában nagyon merev, a csalni nem akaró diákokat is kellemetlen helyzetbe hozó ötletek (például kamerás megfigyelés a dolgozatírás közben, amit a szívünk mélyén érzünk, hogy eléggé “Big Brother”-ös, vagy szofisztikáltabban fogalmazva, nagyon orwelli megoldás, én a magam részéről viszolygok is tőle ).
E helyett mi lenne, ha olyan osztályzási módot találnánk ki, amiben legális a csalás (azaz bármilyen segédeszközt használhatnak), azaz nem kell ellenőrizni, hogy csalnak-e a diákok. Erre az egyik lehetőség a gamification rendszer, amelyről ebben a posztomban (a végefelé) már tavaly írtam.
A másik lehetőség, amit idén kezdtem el alkalmazni, hogy a diákoknak egy kiselőadást kell készíteniük egy olyan előre kiadott témában, ami a tananyag része. (Kiselőadásoknál gyakori, hogy a kiegészítő anyagot, az érdekességet adjuk ki, én nem ezt tettem.) Az előadásukat pedig videóra veszik, s ezt küldik vissza, amit én osztályozok.
A videó készülhet úgyis, hogy látszódjanak rajta (egy mobillal), de úgy is, hogy csak képernyővideó, s csak a hangjuk hallatszik. De volt olyan is, aki hangosított ppt-t küldött. A technikában szabad kezet kaptak, ki-ki választhatta azt, amelyikkel ő elboldogul. Arra kértem őket, hogy ne ebbe öljenek energiát (pl. hogy megtanulnak egy olyan szoftvert használni, amit eddig nem ismertek), hanem a tartalomba, jegyet ugyanis arra fognak kapni, a technikai részletek most nem érdekelnek. Nem is volt ezzel gond, elkészültek a videók, volt aki informatikailag is kiemelkedő technikájú és minőségű videót küldött, volt aki csak a mobilját állította a laptop képernyője felé, amin a ppt-t léptette, s ezt narrálta.
Az előadások jók lettek, a tankönyv és az internet segítségével el tudták mondani az anyagot. A jegyek megállapításához előzetesen kiadtam nekik az értékelő táblázatot (a google classroomban van lehetőség ilyet hozzáadni minden feladathoz; angolul rubric; példák itt), így tudták, hogy mit kell tenniük a jó jegyért. (Például: előadás hossza, a nyelvezete, vagy hány példa szerepeljen a vegyületek közül, legyen benne kémiai tulajdonság is, szerepeljen benne szerkezeti képlet, stb.)
A ppt-k és az előadások elkészítése sok energiát igényelt tőlük, biztos vagyok benne, hogy legtöbbüknél többet, mintha hagyományos dolgozatra kellett volna felkészülniük, s az iskolában megírniuk. Aki tartott már előadást az tudja, hogy ilyenkor amiről beszéltünk, az jobban megmarad a fejünkben: azaz a diákok az anyagot is elég jó szinten elsajátították. Csalni nem tudtak: ők kellett hogy szerepeljenek a videón, s bármilyen segédeszközt használhattak.
Az egyik elkészült videót meg lehet tekinteni az alábbi linken (Erdei Zita munkája; az ő engedélyével adom közre.):
A megadott téma: nevezetes karbonsavak.
Értékelő táblázat
(8 ponttól lehetett ötöst kapni, 6 ponttól pedig négyest; az utolsó szempontot utólag tettem bele, a diákok ezt nem kapták meg; a beadott munkák alapján tudatosítottam magamban, hogy ez is szükséges lenne.)
| 2 pont | 1 pont | 0 pont | |
| Hossz | Legalább 5 perces az előadás. | 5 és 3 perc közötti az előadás. | Kevesebb mint 3 perc hosszú. |
| Bemutatott karbonsavak | Legalább 5 karbonsav szerepel. | 4 vagy 3 karbonsav szerepel az előadásban. | Kettő vagy annál kevesebb karbonsavról van szó. |
| Képletek, nevek használata | Szerepel az összes karbonsavnál a (fél)szerkezeti képlete és a hétköznapi nevén kívül a hivatalos kémiai neve is. | 1-2 esetben nincs megadva vagy a neve vagy a képlete az adott karbonsavnak. | Több mint két esetben hiányzik a neve vagy/és a képlete a karbonsavnak |
| Élvezeti faktor | Az előadás érdekfeszítő, lebilincselő, kreatív, kiemelkedő. | Az előadás jó. | Az előadás unalmas, érdektelen. |
| Előadásmód | Az előadó választékosan, szép magyar mondatokban beszél, a műfajhoz illő szókinccsel. Nem szerepel olyan szó, vagy fogalom, amit nem ismer. | Az előadó mondatai rosszul szerkesztettek, a szókincse hiányos. Egy-két olyan fogalom szerepel, amit nem ismer. | Az előadó mondatai érthetetlenek, szókincse szegényes. Több olyan szó, vagy fogalom is szerepel, amit nem ismer. |
| Tartalom, befektetett energia | Az előadó alaposan felkészült, utána járt a témának, mély ismeretekről árulkodik az előadása. | Az előadó felkészült. | Az előadás tartalmi része felszínes, nincs benne munka, saját kútfőből összeszedett információkat tartalmaz |
oKITani 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!